Szegedi Búvárok A búvártúrákról készített filmek
Élőlények grafika Szegedi Búvárok.

Szegedi Búvárok / Élőlények

Búvár Szeged

Szegedi Búvárok, búvárkodás, búvárok közössége!

Búvárkodás, búvár túrák, búvár oktatás, búvár közélet ... nem csak Szegedieknek!

A Szegedi Búvárok vízalatti élőlény ismertető oldala. Itt a közös búvártúrákon készült videós, fotós bemutatót tekintheted meg. A leggyakrabban előforduló élőlényeket egy kis videóval és leírással találod meg. Folyamatosan bővül az arcképcsarnok, ahogy lencsevégre kapjuk Őket.

Zászlós tündérsügér

A zászlós tündérsügér (Pseudanthias squamipinnis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a fűrészfogú sügérfélék (Serranidae) családjába tartozó faj. A hím hossza 15 cm, a nőstényé 7 centiméter. A nemek nemcsak méretben, de színben is különböznek egymástól (nemi dimorfizmus).

búvár szeged

Elektromos rája

Az elektromos ráják, más néven torpedó ráják (vagy torpedóhalak) a rájafélék családjába tartozó porcos halak, amelyek a nevüket arról az egyedülálló képességükről kapták, hogy elektromos áramütést tudnak generálni. Világszerte megtalálhatóak a meleg és mérsékelt égövi vizekben, és ezt az elektromos képességüket védekezésre és zsákmányszerzésre használják, ezért óvatosan kell eljárni, ha elektromos rájákkal merülünk, mert bár nagyon szelíd, mégis ártalmasak lehetnek, ha véletlenül megérintjük őket vagy rájuk lépünk. Nagy számban fordulnak elő, de jól álcázzák magukat a homokban, ahol idejük nagy részét pihenéssel vagy lassú mozgással töltik, miközben apró halakra és gerinctelenekre vadásznak az óceánfenéken. Alakjuk, méretük és színezésük változó, hosszuk mindössze 30 cm-től 2 m-ig terjed. A világon nagyjából 60 különböző faj található.

búvár szeged

Kékpettyes tüskésrája

A kékpettyes tüskésrája (Taeniura lymma) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának sasrájaalakúak (Myliobatiformes) rendjébe, ezen belül a tüskésrájafélék (Dasyatidae) családjába tartozó faj. A Taeniura porcoshal-nem típusfaja. Az Indiai-óceán egész területén elterjedt, a Dél-Afrika és Ausztrália körüli vizeket, valamint Új-Guinea part menti részeit is érintve, de nyílt vizeken is megtalálható. A Vörös-tengerben is fellelhető. A kékpettyes tüskésrája nem éri el az 1 métert, és mindösszesen néhány kilogrammot nyom. A 35 centiméteres úszófesztávolságúak számítanak a legnagyobbaknak, de az ivarérettséget elérik 20 centiméteresen is. Hátoldali rikító kék foltjairól könnyen felismerhető faj. Legtöbbször a homokos vagy korallos aljzaton pihen, szereti befúrni magát a laza homokba, ilyenkor csak két, testsíkjából kiemelkedő szeme látszik. Tüskékkel felfegyverkezett farka hosszúra megnyúlt. Fejének két oldalán a fejlett, izmos úszók helyezkednek el, amelyek jellegzetes kinézetet kölcsönöznek az állatnak. Szemük mögött az úgynevezett fecskendőnyílás (spiraculum) van. Öt pár kopoltyúrésük a hasi oldalon helyezkedik el. Meleg, sekély tengerekben fordulnak elő. Általában férgekkel, puhatestűekkel, rákokkal és esetenként halakkal táplálkoznak. Az ebbe a családba tartozó fajok mindegyike ál-elevenszülő (ovovivipar). A nőstény általában több utódot hoz világra.

búvár szeged

Bohóchalak

A bohóchalak (Amphiprion) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a korállszirtihal-félék (Pomacentridae) családjába tartozó nem. Az Amphiprion csontoshal-nem különféle fajai megtalálhatók a Vörös-tengerben, az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán trópusi vizeiben. A narancs bohóchal (Amphiprion percula) különösen az ausztrál Nagy-korallzátony térségében gyakori faj. A bohóchalak testhossza fajonként eltérő, és 4,8-17 centiméter között változik. Színezetük is különféle, de mindig élénk. A halak nyálkaréteggel vonják be magukat, hogy a virágállatok mérge ne ártson nekik. Rendszerint kettesével élnek egy-egy virágállat (Anemóna) „albérlőiként”, és a virágállat által megölt halak maradványait eszik. A virágállat — bár nem akarattal — nemcsak táplálja a halakat, de védi is őket. „Viszonzásképpen” a bohóchalak is megvédik a virágállatot azoktól a halaktól, amelyek le tudnák csippenteni azok karjait. Fajtól függően 3-5 évig élnek. Egy-egy nőstény több hímmel él csoportban. Az ívás a trópusi vizekben egész éven át tart. Az ikrákat nagy csomókban helyezik el. Kifejlődésükhöz 4-5 nap elegendő. Valamennyi példány hímnek születik, majd felnőtt korában kb. egy hét alatt nemet válthat, ha a csoport nősténye elpusztul.

búvár szeged

Napóleonhal

Cheilinus undulatus • Napóleon wrasse, Óriás wrasse A Napoleon vagy óriás ajakoshal ( Cheilinus undulatus ) egy faj a csontos halak tengeri tengerfenéken élő, a család a Labridae . A napóleon a korallzátonyok egyik legnagyobb csontos hala, hossza 2,30 m, súlya közel 200 kg. Átlagos magassága azonban 60 cm . Családjának a Labridae legnagyobb képviselője . Megjelenése masszív, teste oldalirányban összenyomódik, a kifejlett hím homlokán kiemelkedő dudor van. A végső száj nagy, húsos és kitűnő (vagyis előre lehet dobni, hogy jobban megfogja az ételt). A szem viszonylag kicsi és kiálló. A fiatal és fiatal nőstények barnás-zöldes színűek, a szem mögött két jellegzetes fekete vonás található. A felnőtt általában olajzöld, a szélén számos függőleges fekete csík található, a fején pedig sárgás foltos hálózat található. A farokúszó domború profilú, a végét fehér szegély szegélyezi. Az anális uszony és a háti uszony jóval a test mögött vannak, végük lekerekített és a test folytatása. A púpos fejrész elsősorban a mellúszóinak segítségével mozog a vízben . Nevét púpjának köszönheti, amely Napóleon kakas kalapját idézi. A napóleon étrendje főleg a bentos gerinctelenek, puhatestűek, halak sokféle változatából áll, és képes mérgező fajok, például dobozos halak, Acanthaster planci, tengeri mezei nyulak és algák elfogyasztására . Nappal aktív, magányos, a tenyészidőszakban néha párban vagy nőstény csoportokkal figyelhető meg, és egy területet véd. Várható élettartama viszonylag hosszú, a maximális életkor 32 év. A napóleon szexuális metamorfózison megy keresztül, amelyet protognikus típusú egymást követő hermafrodizmusként határoznak meg . Ez azt jelenti, hogy a fiatalkorú egyedek nemi érésükkor először nők (kezdeti stádiumnak nevezik őket) , majd hímek (terminális stádium). Szövettani tanulmányok azt mutatják, hogy a nemi érettség 40 és 60 cm közötti. A nemváltás 15 éves kor körül következik be, körülbelül 111 cm-s nagyságnál.

búvár szeged

Rajzos íjhal

Az íjhalfélék (Balistidae) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a gömbhalalakúak (Tetraodontiformes) rendjébe tartozó család. Fésűidomú kopoltyúk, mozdulatlanul összeforrt állkapocs- és állközi csontok, kis szájnyílás és többé-kevésbé elcsontosodott bőrpáncél jellemeznek. Testük oldalt összenyomott; durva csontszemcsékkel, vagy pedig rombusz alakú pikkelyekkel fedett bőrük gyakran pompás, élénk színű a háti úszó egy, két, ritkán három sugara, míg a hasi úszó elcsenevészett vagy egészen hiányzik is. A felső állkapocsban két sor hatalmas véső alakú foggal, a külsőben nyolc, a belsőben hat; az alsó állkapocsban pedig nyolc egyforma fog található, melyekkel még a korallokat és kagylóhéjakat is képesek összerágni. Húsukat nem eszik. Körülbelül száz faja él a tengerben, kivált a forró égöv alatt; európai tengerekben csak két faj ismeretes. Balistes capriscus 20–30 cm hosszúra is megnő, kétszer olyan hosszú, mint magas; bőre tüskétlen, hamuszürke vagy barnás, kis barna-veres foltokkal tarkítva. A Középtengerben él; Néha az Adriai tengerben is található. Balistes vetula 30–40 cm-esre nő meg, sárgásbarna, tarka és háta kék.

búvár szeged

Szegedi Búvárok! Búvár csapat Szeged városában, nem csak Szegedieknek!

Szegedi Búvárok! Búvár csapat Szeged városában, nem csak Szegedieknek!

Búvár Szeged

A honlap szerkesztője Marschalek Tamás +36-20-515-0243 info@szegedibuvarok.hu.